Névadónk:
Gothard Jenő. (1857-1909)
(földbirtokos, gépészmérnök, csillagász)
Gothard Jenő 1857. május 31.-én a Vas megyei Herény községben született. Apja földbirtokos volt. Az egész család a tudomány vonzásában élt. Sándor öccse, bolygó-megfigyeléseket folytatott a herényi asztrofizikai obszervatóriumban, a legfiatalabb Gothard fiú, István, orvos volt, s Magyarországon először ő rendezett be orvosi röntgen-laboratóriumot.
Gothard Jenő már gimnazista korában komoly érdeklődést mutatott a fizika iránt, kis laboratóriumában maga készítette eszközeivel kísérletezett. A szombathelyi Premontrei Főgimnáziumban – ahol 1875-ben érettségizett – a neves fizikus Kuncz Adolf volt tanára.
A régi Premontrei Gimnázium
Kuncz Adolf
Tanulmányait a bécsi Politechnische Hohschule gépészmérnöki szakán folytatta. Itt ismerkedett meg a csillagászattal, a színképelemzés, a csillagászati fényképezés módjával és a finommechanikai műszerek tervezésével, készítésével.
Tanulmányai befejezése után nem vállalt mérnöki állást, hanem Herényben fizikai laboratóriumában műszerek készítésével, elméleti önképzéssel foglalkozott. Műszerei, konstrukciói, újításai felkeltették a szakemberek érdeklődését. 1879-ben meghívást kapott a székesfehérvári országos iparkiállításra. Itt került személyes kapcsolatba Konkoly Thege Miklóssal, a modern magyar csillagászat megteremtőjével. Konkoly barátsága, s az ógyallai csillagvizsgálóban tett látogatás nagy hatást gyakorolt Gothard Jenőre.
Ógyallai csillagvizsgáló képe
Végigjárta Európa jelentősebb csillagvizsgálóit, s a tapasztalatokat felhasználva építette Hauszman Alajos tervei alapján 1881-ben a herényi csillagvizsgálót. Eleinte a csillagászati vizuális megfigyelések, később a színképelemzés, majd az égitestek fényképezése foglalkoztatta.
A Herényi Csillagvizsgáló képe
Gothard a 26 cm-es Browning távcső mellett.
1882-ben meteorológiai állomást létesített s rendszeres méréseket végzett. A megfigyelő állomás még halála után is – 1918-ig – működött Herényben.
Sándor öccsével közösen dolgozatot írt a Jupiter fizikájáról. E tudományos munkájuk elismeréseként 1883-ban a londoni Royal Astrononical Society tagjai lettek.
Gothard Jenő 1885-ben említi először, hogy kísérletet tett a Lyra planetáris ködben észlelt új csillag lefényképezésére. 1886-ban fotográfiai úton sikerült is a Lyra gyűrűsköd (M57) közepén egy 14-ed nagyságrendű csillagot felfedeznie. Ő volt az első, aki hullócsillagokat, üstökösöket fényképeken megörökített.
Lyra gyűrűs köd fotó.
Üstökös fotó.
1886-ban a bécsi Photographische Gesellschaft Voigtländer-féle ezüstéremmel tüntette ki. A társaságnak 1883-tól volt tagja. Az 1887-es bécsi fényképészeti kiállításon aranyéremmel jutalmazták. Fényképei többek között 1889-ben Berlinben és Moszkvában is megnyerték a szakemberek elismerését. Több kötete és cikke jelent meg a fotografálás módszereiről és elméletéről.
Fényképezés c. könyvének címlapja.
Fényképezés c. könyvének első lapja.
1890-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta. Az említetteteken kívül több hazai és külföldi tudományos társulat választmányi tagja volt.
Laboratóriumi kísérleteket is végzett. Kimagasló eredményeket ért el a spektrálfotográfia terén. Sokat tett a fényképészet csillagászati alkalmazásáért. Kísérleteinek, megfigyeléseinek tapasztalatait publikálta, cikkei hazai és külföldi csillagászati-fényképészeti szaklapokban jelentek meg.
Tudományos kutatáson kívül gyakorlati mechanikával is foglalkozott. Nemcsak saját műszereit készítette el, hanem vállalta és teljesítette a külföldi obszervatóriumok megrendeléseit is.
1895-ben a Vasvármegyei Elektromos Művek Részvénytársaság műszaki igazgatója lett.
Nevéhez fűződik az ikervári vízerőmű tervezése is.
Igazgatósági tagja volt haláláig a Szombathelyi Mayer - gépgyárnak. Sok elfoglaltsággal járó munkái miatt csillagászati tudományos tevékenységét ekkor már nagyobb részt abbahagyta. Még bekapcsolódott az 1901-ben fellángolt Nova Persei megfigyelésébe, de elhatalmasodó szívbetegsége miatt élete hátralévő éveiben visszavonultan élt a Herényi kastélyban.
1909. május 29.-én herényi otthonában hunyt el.
Bár mindössze 52 évet élt korának kiemelkedő, sokoldalú, minden újra fogékony egyénisége volt. A röntgensugarak felfedezésének bejelentése után néhány héttel már ő is készített röntgenfelvételeket. Hazánkban először Konkoly Thege Miklós és Gothard Jenő használt mikrofont és szerkesztett fonográfot.
1881-ben Ó-gyalla és Herény között sikerült nagytávolságú (180 km.) telefonösszeköttetést létesítenie. Herényi birtokán gőz- és vízi-erőművet tervezett, ami elektromos árammal látta el a kastélyt, az obszervatóriumot, és a gazdaságot. Az ikervári vízi-erőmű által fejlesztett elektromos áram felhasználásával létrehozta a szombathelyi villamosvasutat.
Névadónk Gothard Jenő földbirtokos, gépészmérnök, csillagász életpályájának kutatása, emlékének megőrzése és a közel másfél évszázados Gothard hagyomány ápolása közösségünk egyik legnemesebb feladata.
A Gothard család címere
Irodalom:
Gothard Jenő. (Életrajz és bibliográfia) 3. javított, bővített kiadás. Szerk.: Sragner Márta. Kiad. a.: Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület, Szombathely, 1994. 95 old.