KOS: (Latin neve: Aries)

A görög mitológia szerinti történet:

Boiotia királya, Athamas feleségül vette Nephele felhő asszonyt, aki Okeanos és Tethys gyermeke volt. Két gyönyörű gyermekük született, egy lányuk akit Helle-nek hívtak, és egy fiúk, Phrixos. Sokáig boldogságban éltek, de egy napon Athamas beleszeretett Ino-ba (Cadmus és Harmonia lányába), és elűzte a régi feleségét Nephele-t. Nephele visszament a felhők közé, és ott azt a parancsot adta a többi felhőnek, hogy egy csepp esőt se küldjenek a görög király földjére. Így hát hiába szántottak-vetettek, szárazság és éhínség köszöntött az országra. A király követeket küldött Delphoiba, hogy tanácsot kérjen Apollon szent jósnőjétől, Püthia-tól. Hogy mit mondott a jósnő, azt Athamasz sosem tudta meg, mert a hazatérőket a város határában Ino fogadta, és mézes szavakkal, drága ajándékokkal megvesztegette őket. Így a zarándokok Apollon jóslata helyett azt jelentették a királynak, hogy mindaddig nem fog esni az eső, amíg a Felhő asszony két gyermekét fel nem áldozzák Zeusz oltárán. A két gyermek, Phrixos és Helle ezalatt a réten legeltették a nyájat, mivel gonosz mostohájuk Ino miatt már nem volt maradásuk a palotában. A pásztorok és az állatok között éltek. Különösen egy szép, szelíd kossal játszottak sokat, mert ennek a gyapja mind egy szálig aranyból volt. Egyszer amikor senki sem figyelt rájuk, ez a kos, akit egyébként Hermes isten küldött, emberi hangon megszólalt és elmesélte nekik, hogy milyen veszély fenyegeti őket. Azt javasolta, hogy üljenek fel a hátára, és a gyerekek hallgattak a szóra. A kos belevetette magát a tengerbe, és az ázsiai partok felé úszott. A kis Helle azonban bátyja nyakába kapaszkodott, az út közepén nagyon elfáradt, és hiába bíztatták, elgyengült, lecsúszott a kos hátáról, és a tengerbe fulladt. Ezt a tengert, a mai Dardanellák helyén, Helle tengerének nevezik. Phrixos, a megmenekült fiú hálaáldozat gyanánt feláldozta a kost Ares oltárán. A kos jótettéért jutalmából az égboltra került Kos csillagképként.

a ARIETIS - HAMAL. A név eredeti arab elnevezés. Ma tudjuk, hogy az a Arietis óriáscsillag, olyan távolságban, ahonnan a fény 78 év alatt ér el hozzánk. 2,23 fényrendű. 10 parszek távolságból fényessége 0,3 fényrendű lenne. K2 színképtípusú és leginkább a fémgőzök vonalai jellemzők rá. Felületi hőmérséklete 4500 K, kisebb, mint a Napé.

b ARIETIS -SHERTATAN. A név az arab Ash Shieraból származik, és éppúgy, mint a következő csillag neve, jelet, megjelölést jelent. Színképe szerint ez a csillag az un. hidrogéncsillagok csoportjába tartozik, viszonylag nagy hőmérséklete kb. 10 000 K. Vizuális látszólagos fényessége 2,72 fényrend, abszolút fényessége 1,8. Távolsága tőlünk mintegy 50 fényév.

g 1, 2 ARIETIS - MESARTHIM. Az elnevezés megközelítően "két jel"-nek fordítható. Talán mert a Mesarthim szép optikai kettőscsillag, amelyet már 1664-ben azonosított Hocke. Mindkét összetevő nagyjából egyforma fényes (4,83 és 4,75), színképük is azonos, A0 típusú. A hidrogéncsillagok körébe tartoznak. A fényesebbik csillag 148, a másik 172 fényév távolságban van. A kettősség tehát csak látszólagos, az idézi elő, hogy véletlenül mindketten az égbolt azonos irányába esnek.