Bak: (Latin neve: Capricornus)

A görög mitológia szerinti történet:

BAK: (Latin neve: Capricornus) Mitopoétikus szereplése mindenek előtt páratlan szexualitását, kéjvágyát és termékenységét emeli ki. Ezért áll kapcsolatban olyan istenekkel és egyéb mitológiai szereplőkkel, akik e tulajdonságok hordozói, mint például a görög mitológiában Pán. Az ókori görögök úgy tartották, hogy Pán, az erdők és a pásztorok istene, a titánok ellen vezetett harca során azért zuhant egy folyóba, hogy ellenségei elől megmenekülhessen. Más istenekhez hasonlóan ő is hal alakot akart ölteni. Ám túl későn ugrott a vízbe, ezért az alsó fele halfarokká változott, a feje azonban kecskévé. Később Zeusz az égre helyezte. A halfarkú kecskét manapság Bak csillagképnek hívjuk.

Másik legenda szerint:

Pán: (Pan) Hermész és Drüopé nimfa fia, az erdők, mezők, legelők, vadászok, kecskepásztorok és nyájak istene. Pán kecskeszarvval, szakállal, farokkal és kecskelábakkal jött a világra, anyja úgy megijedt tőle, hogy elszaladt és magára hagyta az újszülöttet. Hermész azonban nem hagyta cserben fiát, hanem egy nyúl bőrébe takarva felvitte az Olümposzra, hogy bemutassa őt istentársainak. Az istenek amikor meglátták a furcsa kis szerzetet éktelen kacajra fakadva mulattak a fiú külsején és Dionüszosz mivel leginkább neki tetszett, Pánnak nevezte el, mert „mindnyájan” kedvüket lelték benne. Pán legszívesebben Árkádiában tartózkodott, idejét pásztorkodással és sípjátékkal töltve. Legkedvesebb társai a Szatüroszok, Szilénoszok és különböző nimfáktól született fiai a Paniszkoszok, társnői a nimfák voltak. Sokszor csatlakozott Dionüszosz vidám csapatához, de részt vett a nimfák dáridóin is. Az emberekkel szemben készségesen viselkedett, segített a vadászoknak megkeresni az elejtett vadat, vigyázta és termékennyé tette nyájaikat, de ha álmában megzavarták, haragjában akkorát ordított háborgatójára, hogy azon erőt vett a „páni rémület” a pánik. Pán sok nimfát elcsábított, velük nemzette számtalan fiát, a Paniszkoszokat, Ékhóval Iünx nimfát (Héra később nyaktekerccsé változtatta, mert Zeuszt bájitallal megitatva szerelemre gyullasztotta Héra papnője Ió iránt), Euphémével Krotoszt, Szümaithisszel, pedig Akiszt. Kedvese volt ezenkívül még Szeléné is, aki eleinte visszautasította őt, de egyszer, egy egész éjszakán át tartó olümposzi lakomán Pán tisztára mosott fehér gyapjúval álcázta magát. A már kissé kapatos Szeléné nem ismerte fel, s hagyta, hogy meglovagoltassa a hátán, majd Pán az istennővel elrohant és egy szerelmes éjszakát töltöttek együtt. Szeléné ezután az éjszaka után válogatott állatokból álló juhnyájat ajándékozott kedvesének. Több művészeti alkotás tanúsága szerint Aphroditéhoz is fűzték szerelmi szálak. De Pánt nem kísérte mindig ilyen szerencse a szerelemben, beleszeretett egyszer a szűz Pitüsz nimfába és üldözőbe vette. A riadt lány árkon-bokron keresztül menekült erőszakos csodálója elől, de Pán nem tágított, mikor már majdnem utolérte, Pitüsz rémületében inkább fenyővé változott, mintsem hogy az isten hozzáférhessen. Hasonlóan alakult Szürinxszel való esete is, a gyönyörű nimfa inkább a folyóba ugrott és hagyta, hogy náddá változtassák, de nem lett Pán kedvese. Ebből a nádból készítette el Pán az első pásztorsípot, amelyet a nimfa emlékére szürinxnek nevezett el, de amit mi inkább pánsíp néven ismerünk. Pán összemérte tudását Apollónnal egy zenei versengésben a Tmólosz-hegyen, de vesztesként távozott, pásztorsípját felülmúlta Apollón arany lantja. Szent növénye a bodza.

Afrodité Pán és Érosz	Pán és Szürinx (Nicolas Poussin)	Pán

CAPRICORNUS

Az állatöv tizedik jegye a Bak csillagkép. Augusztus vége felé válik láthatóvá.

α CAPRICORNI - GREDI. Két csillag, amelyek véletlenül egymáshoz közelinek látszanak, így kettőscsillagnak tűnnek. Valójában az  α₁ 1600 fényév távolságból fénylik, míg a másik csillag csak 116 fényév távolságban van, szögtávolságuk 376", így már szabad szemmel is megpillanthatók. Az α₁ 4,55^m-ós kettőscsillag, a 45,5"-re látszó társ 9,0^m. A két komponens G9 illetve G3 színképtípusú. Az α₂ 3,77^m fényrendű, 67"-re tőle egy 11^m-ós kísérővel rendelkezik.

β CAPRICORNI - DABIH (a mészárosok szerencsecsillaga). A 150 fényév távolságra lévő 3,1^m-ós csillagtól 205"-re egy 6,1^m-ós optikai kísérő társul. Felbontásához egyszerű látcső is elegendő. A két csillag sárga és kékes színű (Színképtípusuk G0/A0). A főcsillag fényereje 100-szor múlja felül a Napét.

γ CAPRICORNI - DENEB - ALGEDI (a bak farka). Látszólag 3,7^m fényes, valójában nyolcszor ragyogóbb a Napnál. Az F0 színképtípusú csillag legalább 60 fényévre fekszik a Földtől.

δ CAPRICORNI - NASCHIRA. 2,9^m fényes, A5 színképosztályú. A 49 fényévre levő csillag valójában 12-szer fényesebb a Napnál. Algol-típusú fedési változó, fényessége 1,023 nap alatt csupán 2,8^m és 3,1^m között ingadozik.

π CAPRICORNI két komponense 5,2^m és 8,5^m fényrendű, szögtávolságuk 3,2", a Földtől 470 fényévre vannak.

Az M30 jelű gömbhalmaz integrált fényessége 8^m, 41 000 fényévnyire van. A csillagcsoport látszólagos mérete 6', valójában 75 fényév átmérőjű. A gömbhalmaz 164 km/s-os sebességgel közeledik felénk.

M30 (NGC 7099)