A görög mitológia szerinti történet:
A Korona Boreálisz, Minós Krétai király lányának Ariadnénak a koronája, melyet Dionüszosz adott neki. A történet szerint Dionüszosz halandó emberi alakban megjelent Kréta szigetén és feleségül kérte Ariadnét. Ő vonakodott elfogadni egy halandó ajánlatát, mivel Thészeusz hűtlensége óta nem akart halandóhoz feleségül menni. Ezért, hogy Dionüszosz bebizonyítsa isteni mivoltát, levette a fejéről a koronát és felhajította az égre. Így a királylány hozzáment a kérőjéhez, és maga is halhatatlanná vált.
A csillagkép:
a Coronae Borealis (Gemma = drágakő) Arab elnevezése Alphekka (csipkézett koldustál). A 78 fényévre levő csillag látszólagos fényessége 2,3m, színképtípusa A0, tehát sárgásfehér színű. Fényereje valójában 44-szer nagyobb a Napénál. A Gemma 17,36 napos periódusú spektroszkópiai kettős. Ugyanakkor a csillag megegyező periódusú Algol-típusú fedési változó is. Fényessége a fedés főminimumában igen kis mértékben, mindössze 0,1 magnitúdóval csökken. Éves sajátmozgása 0,160" radiális sebessége +2 km/s.
b Coronae Borealis (Nusakan)102 fényév távolságban levő, A8 színképtípusú óriás. Látszólagos fényessége 3,72m.
g Coronae Borealis A0 színképtípusú kék csillag, 142 fényév távolságban. Látszólagos fényessége 3,93m.
ζ Coronae Borealis kettőscsillag. Látszólagos fényességük 5,1m/6,0m, szögtávolságuk 6,3". A főcsillag 12,58 napos periódusú spektroszkópiai kettős.
t Coronae Borealis változócsillag, pontosabban visszatérő nóva, amely 80 év alatt kétszer lángolt fel. (1866-ban és 1946-ban.)Fényessége 2,0m-ra emelkedett, majd visszaesett 15m-ra.
