A görög mitológia szerinti történet:
A legenda szerint a lant a világ első lantja, amit Hermész (Zeusz és Maia fia) készített. Hermész, születése után gyorsan növekedett, hamarosan kikelt bölcsőjéből. A barlang bejárata közelében kószált, amikor egy teknősre lett figyelmes, amely a barlang felé vette útját. Hermész megragadta az állatot, a barlangba vitte, majd az állat testét teknőjéből kifejtette és a páncélon fúrni faragni kezdett és elkészítette a világ első lantját. A juhbélből készített húrokat lelkesen pengetni kezdte szép dallamokat csalva ki belőlük, rögtönzött dalokat énekelt. Később Hermész ezt a lantot bátyjának, Apollónnak ajándékozta. Apollón a lantot tovább ajándékozta fiának Orpheusznak. Orpheusz olyan szépen játszott rajta, hogy a hegyek és a vadállatok is megigézve hallgatták. Orpheusz szenvedélyesen szerette feleségét Eurüdikét. Amikor Eurüdiké meghalt, Orpheusz leszállt utána az alvilágba, hogy visszahozza őt. Sikerült meggyőznie Hadészt, az alvilág istenét, hogy Eurüdikét engedje vissza az alvilágból. Hadész azzal a feltétellel engedte el, hogy Orpheusz addig nem nézhet hátra, míg a felesége a felszínre nem ér. Türelmetlenségében azonban hátrapillantott, és a feleségét örökre elnyelte az alvilág. Orpheuszt a bakkhásnők egy csoportja ölte meg, mivel visszautasította közeledésüket. Halála után a szerelmesek újra egyesülhettek, és Zeusz emlékeztetőül Orpheusz lantját az égre helyezte.
|
|
|
| Eurüdiké elvesztése Elise Russell (1994) |
Orpheus halála Emile Levy (French, 1826-1890) |
A Lant csillagkép
α Lyrae - Vega (Letaszított sas, arab név): Az északi égbolt legfényesebb csillaga. 26 fényévre levő csillag látszólagos fényessége 0,0m, valójában 48-szor ragyogóbb a Napnál. Átmérője a Nap négyszerese, a felszíni hőmérséklete 11 900K, színképtípusa A1, tehát sárgásfehér színű.
β Lyrae - Sheilak (a bizánci hárfa): 1000 (?) fényévre van, a fedési változók egyik fajtájának tipikus képviselője. A keringési és fényváltozási periódusa megegyezik, 12,908 nap. A csillag fénye 3,4m és 4,3m között ingadozik. A Lyrae-nak három vizuális kísérője van. Közülük a legjobban a 46,6"-re levő 8m-ós társ látható.
γ Lyrae 3,3m fényes, a valóságban 200-szor ragyogja túl a Napot. B9 színképtípusú, távolsága 200 fényév, radiális sebessége -22 km/s. Kettőscsillag. A társ 12,0m-ós és 13,4" távolságra van.
ε Lyrae. Az éles szeműek két 5m fényességű 207" távolságba levő csillagpárnak látják. Távcsőben mindkettő csillag újabb, 2-3" távolságra levő kettőre bomlik. A négyszeres fizikai rendszer 125 fényévre van tőlünk. A szoros párok keringési ideje 1166 illetve 585 év. A két pár 0,15 fényévre van egymástól.
Az M57, a híres Lyra gyűrűsköd, egy planetáris köd. Távolsága 2000 fényév. Fényessége 8,9m, a központi csillaga 14,7m-ós, felszíni hőmérséklete 75 000K; a gázhély 20 km/s sebességgel tágul. Gothard Jenőnek sikerült először észlelnie a központi csillagát.
