Orion: (Latin neve: Orion)

A görög mitológia szerinti történet:

Orion egy szegény juhász (Hyrieus) fia volt. Egy alkalommal Zeusz, Hermész és Poseidon meglátogatta a juhászt. A házigazda (nem tudta, hogy az istenek a vendégei), bőségesen megvendégelte őket, levágva az egyetlen ökrét. Az istenek meg akarták jutalmazni a juhászt, felajánlották, hogy teljesítik egy kívánságát. Hyrieus nagyon szeretet volna egy gyermeket. Az vendégek azt tanácsolták, hogy ássa el a bika bőrét, feláldozva az isteneknek, és locsolja azt bőségesen. Kilenc hónap múlva született egy fiúgyermek, aki hamarosan óriás erős emberré növekedett. Másik legenda szerint Orion Poseidon és Euryle (Minos krétai király lánya) gyermeke volt. Az óriást apja olyan képességgel ruházta fel, hogy tudott a víz felszínén járni. Orion az egyik kezében törhetetlen bronz bunkóval, a másikban pedig egy oroszlán bőrrel járt. Oriont felkérte Oenopion Chios sziget királya, hogy szabadítsa meg a szigetet egy kegyetlen vadállattól, mely a sziget lakóságát terrorizálta. A hős ezt megtette, és a sikerén felbuzdulva kijelentette, hogy megöl minden vadállatot, ami a földön él. Ezt a Föld istennője Gaia - aki az állatok anyja is volt - nem engedhette, ezért egy óriási skorpiót küldött Orion ellen. A vadász harcba keveredett vele, de a hatalmas bestián semmilyen fegyver nem fogott, ezért menekülni kezdett, de a skorpió halálosan megsebesítette a fullánkjával.

Másik legenda szerint, Artemisz, a vadászat szűz istennője iránt lobbant szerelemre, aki arról volt híres, hogy mindenkit megöl aki szerelmével zaklatja, vagy meglátja őt meztelenül. Artemisz egy skorpiót küldött, aki halálra marta Oriont. Ezért az istenek úgy helyezték el őket az égen, hogy amikor a Skorpió felkel, Orion éppen lenyugodjék.

Harmadik legenda szerint Orion és Artemisz szerelme kölcsönös volt, és Artemisz (aki a Hold istennője is volt) elhanyagolta a munkáját, vagyis nem végezte el az éjszakai ég kivilágítását, ezért Artemisz ikertestvére Apollón, látva, hogy Orion messze kint úszik a tengeren, egy fénysugarat bocsátott rá és kötözködve testvérével, rávette, hogy találja el a fénysugarat. Mivel a fénysugár miatt Artemisz nem látta Oriont, és a vadászat istennője lévén, nem hagyhatta ki ezt a kihívást, célzott és lőtt. Miután észrevette, hogy mit tett bánatában szerelmét feltette az égre csillagképként.

A magyar népnyelv az Oriont Kaszáscsillagnak nevezi. Az öv három csillaga a három kaszás. A három kaszás meghosszabbításában van Nagy Kutya csillagképbeli Szíriusz magyar neve Sánta Kata. Ő viszi az ebédet az aratók után, de sántasága miatt sohasem éri őket utol.

α ORIONIS - BETELGEUSE (váll). Egy 310 fényévre levő vörös óriás, színképtípusa M2, felszíni hőmérséklete 3200 K, átmérője 700 - 1000-szer nagyobb a mi csillagunknál. Fényessége félszabályosan 2070 nap alatt, 0,4^m és 1,3^m között ingadozik. Létezik azonban egy 150-300 napos periódus is. Évi sajátmozgása 0,032", radiális sebessége +21km/s.

β ORIONIS - RIGEL (láb). kereken 900 fényév távolságra fekszik. A 0,1^m-ós csillag B8 színképtípusú, felületi hőmérséklete 12 300K. A 19-szeres napátmérőjű csillag 57 000-szer fényesebb csillagunknál. Tőle 9,4"-re egy 6,7^m-ós kísérője kering. Mindkét komponens spektroszkópiai kettős is, keringési idejük 21,9 illetve 9,86 nap.

γ ORIONIS - BELLATRIX (latin neve magyarul harcost jelent). 1,6^m fényes, 360 fényév távolságra van és B2 színképtípusú.

Az övet alkotó három csillag, a δ, az e és a z Orionis, vagyis Mintaka (öv), az Alnilam és az Alnitak (mindkettő gyöngyfűzért jelent), O9 és B0 színképosztály közötti forró csillagok. A d 2350 fényévre levő, Algol-típusú változó. A csillag fénye 5,73 nap alatt 1,9^m és 2,1^m között változik. 53"-re levő kísérője 6,3m fényességű. Az e 1,7^m fényes, távolsága 1200 fényév, 23 000-szer fényesebb a Napnál. A z hármas rendszere 1,9^m/4,0^m/9,9^m fényességű, szögtávolságuk 2,4" és 5,7", távolságuk 1600 fényév.

Néhány jelentősebb kettőscsillag:

A r Orionis (4,6^m/8,3^m, szögtávolság 7,0" a Földtől való távolsága 280 fényév, a főcsillag spektroszkópiai kísérőjének keringési ideje 1031 nap)

Az  h Orionis (3,7^m/4,8^m, 1,5", a főcsillag spektroszkópiai hármas rendszer 8 napos ill. 9,2 éves periódusidővel)

A l Orionis (3,7^m/5,6^m, 4,4", 1800 fényév)

Az i Orionis (2,9^m/6,9^m, 11,4", 1800 fényév, főcsillag 29,1 napos keringési idejű spektroszkópiai kettős)

A s Orionis  ötszörös rendszer. A főcsillag 4,0^m, a kísérők 6^m, 10^m, 7^m és 6^m fényesek, a szögtávolságaik 0,2", 11", 13", és 43", a Földtől 1800 fényévre vannak.

A t Orionis (3,6^m/10,8^m, 36", 425 fényév)

A legismertebb és leghíresebb gázköd az Orion-köd (M42), kb. 1800 fényévnyire van. A 3°átmérőjű, 100 fényév kiterjedésű köd integrált fényessége 5^m. Alacsony felületi fényessége miatt csak távcsővel pillantható meg. A köd tömege kb. 10 000 naptömegnyi. Az M42 sok csillagot tartalmaz, pl. itt van az Orion-köd trapéza: a   J Orionis  a négy trapézt alkotó csillaggal együtt (5^m/6^m/7^m/7-8^m) egy kisebb távcsőben pompás látványt kínál.

A z Orionistól valamivel délre a Lófej-ködöt találhatjuk meg. Sajnos csak fotografikus úton figyelhető meg.