A görög mitológia szerinti történet:
Volt egy király Acrisius, és volt neki egy gyönyörű lánya Danae. Egy jóslat azt mondta, hogy Danae fia egy napon meg fogja a királyt ölni, ezért a király bezárta a lányát egy bronz toronyba, így sohasem mehet férjhez és nem születik gyermeke.
A toronynak nem volt ajtója csak egy pici ablaka. Egy napon fényes, arany színű sugárzás jelent meg az ablakban, és egy férfi állt előtte kezében villámmal. Danae tudta, hogy ez egy isten, csak azt nem tudta, hogy melyik. A férfi azt mondta: „Én egy isten vagyok, aki feleségül fog téged venni. Ezt a sötét börtönt gyönyörű, világos, virágokkal teli hellyé varázsolom.” Minden úgy történt, ahogy az isten mondta.
Egy napon király észrevette az ablakon kiáradó fényt, és a szolgáival betörette a falat. Amikor belépett, látta a lányát karjában gyermekével, aki mosolyogva mondta, én őt Perseusnak neveztem. A király dühében a lányát és Perseust betetette egy nagy ládába és bedobatta a tengerbe.
Valahogy szerencsésen kikötöttek Seriphos szigetén, ahol Polydectes volt a király. Perseus a szigeten felnövekedett és kiváló harcos lett belőle. Amikor Polydectes értesült, hogy a szigetén él a gyönyörű Danae, feleségül kérte, de a lány kikosarazta. Ennek ellenére erőszakkal feleségül vette. A lakodalomra mindenki hozott nászajándékot, csak Perseus nem. Amikor Polydectes kérdőre vonta, Perseus azt válaszolta, hogy ő nagyon szegény, ezért nem tudott ajándékot hozni, de megígérte, hogy „bármilyen ajándékot elhoz, amit kíván, bárhol is legyen az a világon.” Polydectes, hogy elveszejtse Perseust, azt kívánta, hogy hozza el neki a gorgo Medusa fejét. A gorgók borzalmas külsejű lények voltak, a fejükön haj helyett fekete mérges kígyók tekergőztek, a tekintetük, pedig olyan, ha valaki rájuk nézett rögtön kősziklává változott.
Perseus elindult teljesíteni a feladatot. Hirtelen egy magas nő és egy fiatalember jelent meg előtte repülő szandállal. A férfi azt mondta, „Én Hermes vagyok és itt az én nővérem Athena. Mindketten Zeus gyermekei vagyunk. Adok neked egy repülő szandált és egy sarlót, amit Cronos használt Uranus legyőzésében, majd Zeus a Typhon elleni harcban." Én pedig, szólt Athena, odaadom ezt a pajzsot, amit tükörként használhatsz, a gorgo elleni harcban. Meg kell keresned Graeae-t (szürke boszorkány), aki elmondja neked merre találod az Északi Nimfákat, akik segítenek neked.
Perseus elment a Graeae barlangjába. Graeae furcsa nő volt, hárman voltak, mindössze egy szemmel, és folyton azon vitatkoztak, hogy ki használja azt. Perseus elbujt mögöttük, és miközben az egyik átadta a szemet a másiknak, gyorsan elkapta. Ezután azt mondta, „Nálam van a ti szemetek, és addig nem adom vissza, míg el nem áruljátok, hol találom az Északi Nimfákat.” Azok vonakodva, de elárulták a titkot. Perseus visszaadta nekik a szemet, és elrepült a repülő szandáljával.
A barátságos nimfák adtak neki egy láthatatlanná tevő sapkát és egy bűvös tarisznyát, majd elmondták, hol találja a gorgo rejtekhelyét. Perszeus elment messze északra, amíg talált egy szigetet körülvéve ember alakú sziklákkal.
Perseus felemelte a pajzsot, és meglátta benne a Medusát, aki a nővéreivel aludt. Fejére tette a láthatatlanná tévő süveget, és a sarlóval levágta a Medusa fejét, majd a bűvös tarisznyába tette. Medusa nővérei felébredtek és üldözőbe vették, de Perseus elrepült a szárnyas szandál segítségével.
A visszafelé való úton számos kalandja volt. Találkozott Atlasszal, akit a Medusa fejével kősziklává változatott, hogy könnyebben tarthassa a vállán az égboltot, megmentette Andromédát a tengeri szörny karmaiból.
Hazatérve Polydectes királyságába, Perseus bement a palotába, és elkiáltotta magát, „Mindenki, aki a barátom hunyja be a szemét!” Ezzel elővette a gorgo fejét és felmutatta. A király és Perseus ellenségei azonnal kősziklává változtak. Ezután Perseus és Androméda még sokáig éltek boldogságban.
A csillagkép
α Persei (Algenib vagy Mirfak = alkar). A 620 fényévre fekvő csillag 5200-szor ragyogóbb a Napnál, látszó fényessége 1,8m. Egy F5 színképtípusú fényes óriás.
β Persei (Algol = rossz szellem). Az Algol a legismertebb fedési változó, a változócsillagok egy óriási osztályának tipikus képviselője. 96 fényévre van. Fényessége 2,8673 naponként 2,1m-ról 3,4m-ra halványodik. A fedés 9,8 óra hosszat tart. Az egymástól 10,5 millió kilométerre levő csillagok 3,2-szer nagyobbak a Napnál.
γ Persei F7 + A3 színképtípusú óriás, 7500 K felületi hőmérséklettel. 205 fényév távolságból, 3,08 fényrendű csillagként fénylik. Abszolút fényessége -0,9 fényrend.
r Persei egy M4 színképtípusú vörös óriás. A 200 fényévre levő félszabályos változó 3,3m és 4,0m között változtatja fényességét. A periódus 33-55 és 1100 nap között változik.
ε Persei kettőscsillag. 3,0m/8,1m, szögtávolságuk 9,0". 680 fényév távolságban van, a főcsillag 2500-szor fényesebb a Napnál.
z Persei csillagai 2,9m/9,4m fényesek, szögtávolságuk 12,9". A Földtől való távolságuk 1100 fényév. Ezenkívül a főcsillag egy 1,765 napos keringési periódusú spektroszkópiai kettős.
η Persei két komponense 3,9m/8,5m fényességű, 28,4" vannak egymástól, a Földtől való távolságuk 800 fényév. Az egyik csillag narancs, a másik kékes színű (színképtípusuk K0 és A0).
A perseus gazdag nyílt csillaghalmazokban. A legpompásabb, már szabad szemmel halvány ködös foltnak látszó 8000 fényévre levő h/c Persei kettős csillaghalmaz (NGC884/NGC869). A 300-350 csillagot számláló halmazok átmérője 70 fényév. Az égbolton 50'-re vannak egymástól.
Az M34 már kisebb távcsővel is megfigyelhető. 80 csillaga 7m és 10,5m közötti, távolsága 1400 fényév.
Az M76 jelű planetáris köd integrált fényessége 10,8m, központi csillaga 16,6m-ós, felszíne 60 000K hőmérsékletű.
Az Androméda csillagkép határához közel van az NGC 1023 elliptikus galaxis (típusa E7), fényessége 9,5m.
