Nyilas: (Latin neve: Sagittarius)

A görög mitológia szerinti történet:

A görög mitológiában a kentaur a Nyilas csillagzat hagyományos jelképe. A kentaurok félig ember, félig ló testű lények, hegyek és erdős ligetek szilaj, fékezhetetlen természetű lakói. Ixion és egy felhő egyesüléséből születtek. A felhő Zeusz parancsára magára öltötte Héra alakját, akire Ixion szemet vetett. A kentaurok halandó lények, Kheirón kivételével. Őt azonban fájdalom gyötri, mert véletlenül eltalálta Héraklész nyila, ezért meg szeretne halni, lemond halhatatlanságáról.

SAGITTARIUS

Az állatöv kilencedik jegye a Nyilas csillagkép. Régi atlaszokban félig ló, félig emberként ábrázolják, felvont íjjal.

α SAGITTARII - ALRAMI. Arabul a Nyilast jelenti. 4,11 fényrendű csillag, és csak tévedés folytán alfa a jelölése. 250 fényév távolságban fénylik.

δ SAGITTARII - KAUS MEDIUS. Az íj közepét jelenti. Látszólagos fényessége 2,84 fényrend. 112 fényév távolságban fénylik. Színképe szerint a K2 típusú óriások csoportjába tartozik. Abszolút fényessége 0,1 fényrend.

ε SAGITTARII - KAUS AUSTRALIS. Jelentése az íj déli része. A csillagkép legfényesebb tagja. B9 színképtípusú szubóriás. Látszólagos fényessége 1,95 fényrend, 136 fényév távolságból fénylik. Abszolút fényessége -1,3 fényrend.

λ SAGITTARII - KAUS BOREALIS. A név magyar jelentése az íj északi része. Látszólagos fényessége 2,94 fényrend. Valójában K1 színképtípusú óriáscsillag. E csillag és a Föld közötti távolságot a fény 84 év alatt futja be. Abszolút fényessége 0,9 fényrend.

σ SAGITTARII - KAUS NUNKI. A név jelentése strucc. B3 színképtípusú csillag, amely tőlünk 180 fényév távolságra van. Látszólagos fényessége 2,14 fényrend, abszolút fényessége -1,6 fényrend.

x SAGITTARII. 650 fényévre fekvő  δ Cephei-típusú változócsillag. Fényessége 7,011 nap alatt 4,2m és 4,8m között változik.

A Nyilas - a már kisebb távcsövekkel is látható - csillaghalmazok és ködök tárháza.

Nyílt csillaghalmazok:

Gömbhalmazok:

Világító gázködök: