Skorpió: (Latin neve: Scorpius)

A görög mitológia szerinti történet:

Egyik legenda szerint: Orion ki akarta a Föld minden vadállatát irtani. Viszont a Föld istennője, Gaia nem nézte jó szemmel Orion szándékát, ezért egy óriás skorpiót küldött a vadász megtámadására. Orion akárhogy próbálkozott, nem tudta legyőzni a skorpiót. Amikor Orion elfáradt, menekülni próbált, ekkor a skorpió halálosan megmarta a vadászt. A skorpiót Gaia a szolgálataiért feltette a csillagos égre. Mindmáig úgy látszik, hogy a skorpió üldözi Oriont az égen.

Egy másik monda szerint: Mivel Orion, a vadász szerelmével üldözte Artemiszt, az "örök szűz istennőt", ezért Artemisz parancsára egy skorpió szúrása ölte meg Oriont. Amióta Orion az égboltra került, azóta minden skorpiót gyűlöl, így azonnal eltűnik a nyugati látóhatáron, amint a Skorpió keleten feljön.

Harmadik monda szerint: Orion és Artemisz szerelmesek voltak. Ezt a szerelmet Artemisz testvére Apollón nem nézte jó szemmel. Ezért, hogy a vadászt elpusztítsa, egy óriás skorpiót küldött Orion vadászösvényére. Orion harcba keveredett a skorpióval. Ekkor Apollón (a fény, a világosság istene) egy fénysugarat bocsátott Orionra, aki a fény visszaverődésétől felismerhetetlen lett, és azt mondta testvérének, hogy nem tudja azt a fénysugarat eltalálni a nyilával. Artemisz (a vadászat istennője) kapott a kihíváson, célzott, lőtt így megölte a szerelmét. Artemisz bánatában Oriont, Apollón jutalomként a skorpiót tette fel a csillagos égre csillagképként.

α SCORPII - ANTARES. (A Mars vetélytársa, az elnevezés a bolygóéhoz hasonló vörös színére utal.) A kb. 520 fényévre látszó csillag 700-szor nagyobb átmérőjű a Napnál. Színképtípusa M0, felszíni hőmérséklete 3100 K. A látszó fényessége 1733 nap alatt félig szabályosan 0,9^m és 1,8^m között változik. Luminozitásának középértéke a Napénak 9000-szerese. A 3,0"-re lévő 6,5^m fényességű, B3 színképtípusú kísérője csak nagy teljesítményű távcsövekkel pillantható meg. A társ 878 év alatt kerüli meg a főcsillagot. Az Antares sajátmozgásának éves értéke 0,034", tehát 106 000 év alatt 1°-kal mozdul el. Minden másodpercben 3 km-rel közelebb kerül a Földhöz.

β SCORPII - ACRAB. A 2,6^m fényes csillag a B1 színképosztályhoz tartozik, 600 fényév távol van, 2700-szor ragyogja túl a Napot. Tőle 13,7"-re van a 4,9^m-ós, B3 színképtípusú fizikai kísérője. Mindössze 0,5"-re egy másik, 9,0^m-ós társsal is rendelkezik. A főcsillag spektroszkópiai kettős, a keringési idő kb. 1000 év.

δ SCORPII - DSCHUBBA - DZUBA. B0 színképtípusú szubóriás, amely 990 fényév távolságban fénylik.

λ  SCORPII - SHAULA. (A név az Ash Shawlah=skorpiófarok arab névből származik.) Az Antares után az alakzat legfényesebb csillaga. 1,7^m fényesnek látszik, valójában 1700-szor ragyogóbb a Napnál. A B2 színképtípusú csillag Földől mért távolsága 310 fényév. 5,6 nap keringési idővel egy kisebb csillag kering körülötte.

Kettőscsillagok:

ξ  Scorpii. Adatai: 3,8^m / 7,2^m, 7,6"", 80 fényév.

ν  Scorpii. Adatai: 4,3^m / 6,3^m / 6,8^m (hármas rendszer) Az első pár 41,4"-re a második 1"-re van egymástól. 500 fényév.

μ Scorpii. Adatai: 3,0^m / 3,6^m, 8' Szabad szemmel is feloldható.

σ Scorpii. Adatai: 3,0^m - 3,1^m /8,5^m, 20". A főcsillag 0,247 nap periódusú változó.

Az M6 és M7 jelű nyílt csillaghalmazok 2000 ill. 800 fényév távolságra vannak. Az M6 6^m és 11^m közé eső 70 csillagot, míg az M7 60 tagja 6^m és 10^m közötti. Mindkét csillagcsoport szabad szemmel is sejthető. Integrált fényességük 3^m és 4^m. Az M6 látszó mérete 25', az M7-é 60'.

Az M4 600 fényév távolságra fekvő gömbhalmaz, integrált fényessége 6,4^m.