SZŰZ: (Latin neve: Virgo)

A görög mitológia szerinti történet:

SZŰZ: (Latin neve: Virgo) Astraeia a görög mitológiában Zeusz és Themisz leánya, az igazság istennője, a szemérmesség nővére. Astraeia eredetileg az aranykor boldog emberei között élt (Dike néven), de látva az emberek erkölcsi romlását, kénytelen volt elhagyni a földet, és visszatérni az égbe, ahol a Szűz csillagzat néven ismert.

A téli napforduló idején itt az állatöv hatodik jegyében kel fel a Nap. A mítosz szerint a Szűz csillagkép az igazság istennőjének: Astraeinek állít emléket, akit az antik világ aranykorában nagy tisztelettel öveztek.

α VIRGINIS-SPICA. A lati szó magyar jelentése kalász. A Szűz legfényesebb csillaga, amely 220 fényév távolságból, 1,21 fényrendű csillagként tündöklik. Ha 32,6 fényév távolságra közelednék, akkor sokkal fényesebb lenne, mint a Sirius. A Spica valószínűleg fedési változó. A két láthatatlan összetevőt a csillag színképében fellépő vonaleltolódás árulja el. Keringési periódusa 4 nap.

β VIRGINIS-ZAVIJAH-ALARAPH. Arab csillagjósok szerint azt a helyet jelezte, ahol a Hold leginkább befolyásolta azoknak az embereknek a szerencséjét, akik a Szűz házában születtek. Spektroszkópiai szempontból F8 színképtípusú törpecsillag. Említésre méltó, hogy látszólagos és abszolút fényessége egyaránt 3,8 fényrend. Ez azt jelenti, hogy éppen 10 parszek távolságra van tőlönk.

γ VIRGINIS-PORRIMA-ARICH. Két F0 színképtípusba tartozó napocska, melyek közös tömegközéppontjukat 172 év alatt kerülik meg. Mindkettő 3,6 fényrendű és egyforma fényes. Egymástól való távolságuk jelenleg 5,2". Fényük 35 év alatt jut el hozzánk.

e VIRGINIS-VINDEMIATRIX. A név a vindemiator nőnemű alakja, magyarul szőlőművelőt jelent. E csillag reggeli kelte volt a jel a szüret megkezdésére. G6 színképtípusú sárga óriás, távolsága 93 fényév.

A Szűz csillagképben van a híres galaxishalmaz, a 70 millió fényévre levő Virgo-halmaz. A halmaz galaxisai közül a legérdekesebbek a következők:


M58


M87


M104